Áttekintés
A laquearius a római aréna egyik legritkábban említett, részben vitatott típusa. Nevét a laqueus („hurok, pányva, lasszó") szóból kapta: fő fegyvere egy bőrből vagy erős kötélből sodort pányva volt, amelyet az ellenfél nyakára vagy végtagjaira igyekezett ráhurkolni. Kísérőfegyverként hastát (lándzsát) forgatott. A retiarius hálós-szigonyos felszerelésével szemben tehát egy könnyített, „lasszós–lándzsás" variánssal állunk szemben.
Korhűség és a mi bemutatóink
A Collegium Gladiatorium bemutatói az Augustus utáni Kr. u. 150–200 (Antoninus–kora Severus) időszakát idézik fel. A laquearius:
- Név szerinti definícióját egyetlen explicit ókori szöveg adja: Isidorus, Etymologiae XVIII.56 — ez azonban Kr. u. 7. századi, tehát közvetett értékű a császárkori arénai gyakorlatra.
- A Kr. u. 1–3. század feliratos familia gladiatoria listáin (pl. pompeji Ludus, venosai sztélék) laquearius megnevezésű harcos egyértelműen nem szerepel.
- Modern rekonstrukciói (Junkelmann, Köhne–Ewigleben) a retiarius védőfelszerelését (galerus, manica) viszik át rá — közvetlen laquearius-leleten ez nem ellenőrizhető.
Ezért a típus a bemutatóinkban ritka kuriózumként, a retiarius mellé állított könnyített hajítófegyveres formaként szerepeltethető — mindig jelölve, hogy a kortárs források szegényesek, és a részletek nagyrészt rekonstrukciók.
Fegyverzet
- Laqueus — bőrből vagy erős kötélből sodort pányva. A háló analógja, de jóval nehezebben kezelhető: csak hurokvetéssel hatékony, és egyszeri hibázás után visszahúzni-újrahasználni körülményesebb.
- Hasta — ember-magasságú döfőlándzsa kísérőfegyverként. A Collegium fegyvertári hagyománya és Junkelmann rekonstrukciója szerint a hurkos harcoshoz lándzsa társul.
- Pugio — közelharci tartalék tőr (rekonstrukció; közvetlen laquearius-leletre kötve nincs).
Védőfelszerelés
- Galerus — bronz vagy bőr vállvért a bal vállon, kb. 30–35 cm, felfelé szélesedő peremmel. A pompeji Ludus három feliratos példánya a retiariushoz köthető; a laquearius esetében ugyanezt a védőeszközt tételezik fel.
- Manica — bal karra húzott textil/bőr/fémpikkely karvédő.
- Balteus és subligaculum.
- Sisak nincs — a retiariushoz hasonlóan; ez a típus egyik azonosító jegye.
Tipikus ellenfél
Az ókori források nem rögzítik egyértelműen. A modern szakirodalom általában a secutor-ral vagy murmillóval párosítja, a retiarius-analógia alapján — vagyis nagyobb pajzsú, sisakos, nehezebben mozgó ellenféllel, akivel szemben a hurok és a lándzsa távoltartó-támadó kombinációja értelmet nyer.
Az ókori források (nagyon kevés)
- Isidorus Hispalensis, Etymologiae XVIII.56 — kifejezetten említi a laquearii-t: lasszóval (laqueo) ejtették el az ellenfelet. Ez az egyetlen explicit, név szerinti ókori szöveges definíció, de késő antik (Kr. u. 7. század).
- Iuvenalis, Saturae II és VIII — a retiarius tunicatus szatírái során egyes filológusok a laqueariusra is utalást láttak. Iuvenalis maga azonban a laquearius szót nem használja.
- A Historia Augusta gladiátori szakaszai a típust nem nevezik meg; a hozzá kapcsolt „lasszós" hivatkozások rendszerint filológiai következtetések.
Vitatott elemek
- Önálló armatura volt-e a laquearius, vagy csak a retiarius ritka, regionális variánsa.
- A földrajzi elterjedése — a források szűkössége miatt nem dönthető el, mely tartományokban léphetett fel rendszeresen.
- A lasszó pontos kivitele (bőr vs. kender, hossz, esetleg végén ólomsúly) közvetlen lelet nélkül teljes mértékben rekonstrukció.
- A retiariushoz tartozó képi források átsorolásának arányai — vagyis hány „retiarius"-figurát kellene esetleg laqueariusként újraértelmezni — vitatottak.
Források
- Isidorus Hispalensis: Etymologiae XVIII.56 — Lindsay, W. M. (szerk.), Oxford: Clarendon Press, 1911. Online (Latin Library): thelatinlibrary.com
- Daremberg, Ch. – Saglio, E.: Dictionnaire des antiquités grecques et romaines, „Gladiator" / „Laquearius" címszó, Paris 1877–1919. Online: dagr.univ-tlse2.fr
- Junkelmann, Marcus: Gladiatoren. Das Spiel mit dem Tod. Mainz: Philipp von Zabern, 2008.
- Köhne, E. – Ewigleben, C. (szerk.): Gladiators and Caesars. London: British Museum Press, 2000.
- Meijer, Fik: The Gladiators. New York: Thomas Dunne Books, 2005.
- Carter, Michael J.: „Gladiatorial Combat: The Rules of Engagement", Classical Journal 102.2 (2006/2007), 97–114.
- Britannica, „gladiator": britannica.com
- Encyclopaedia Romana (J. Grout), gladiator-fejezet: penelope.uchicago.edu